A következő évtől kedvező irányba változhatnak a hazai mezőgazdasági termelők számára érvényes adószabályok: csökkennek az adóterhek, kibővülnek a kedvezmények, mérséklődnek a bürokratikus terhek, közben fehéredhet az agrárium.
Számos olyan tényező, ami akkor a dinamikus fejlődést biztosította, mostanra inkább a fejlődés gátjává vált. Például, hogy az egyes működési formák adózási határszámai azóta is változatlanok. Másrészt a mostani támogatási és adózási szabályok arra ösztönözték a gazdálkodókat, hogy minél inkább szétaprózódottan tevékenykedjenek. Ez pedig bürokratikus terheket eredményez nemcsak a gazdálkodók, de az állam számára is. A javaslatcsomag úgy módosítja a meglévő szabályokat, hogy az adóterhek csökkenjenek, a kedvezmények kibővüljenek, a bürokratikus terhek mérséklődjenek, és közben fehéredjen a gazdaság. Ma Magyarországon 290 ezer őstermelő van, 170 ezren adnak be egységes kérelmet, vannak családi gazdaságok, az is 80 ezres közösség. A javaslat egyik alapeleme, hogy az őstermelői státusz megmaradna, viszont a szabályai változnak. Az őstermelők vonatkozásában van egy 600 ezer forintos küszöb, ami alatt adóbevallást sem kell készíteni. Ez emelkedhet jövőre 1 millió forint körüli összegre, a minimálbér függvényében, mert fontos változás az is, hogy ahogy emelkedik évről-évre a minimálbér, úgy emelkedik az éves küszöbérték. Ezzel kihúzzuk az előző rendszer egyik méregfogát, hiszen 2002-ben teljesen mást jelentett a 600 ezer forint, mint manapság. Fontos változás, hogy jelentősen kibővül az őstermelőként végezhető tevékenységek köre, a javaslat elfogadásával az árbevétel 25 százalékáig lesz lehetőség kiegészítő tevékenység végzésére. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van egy kis mezőgazdasági üzeme, és abból szeretne falusi vendégasztalt csinálni vagy bekapcsolódni a vidéki turizmusba, akkor azt megteheti, miközben a mostani szabályok szerint erre a célra külön működési formát kellett fenntartania, például céget kellett alapítania. Ez egyúttal a fehéredést is elősegíti, mert nem ösztönöz az egyéb tevékenység eltitkolására.
Az őstermelőknek egy – szintén a minimálbérhez kötött – jelenleg megközelítőleg 10 millió forintos keret alatt egy effektív adómentes sávot határoztunk meg.
A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Aki efölötti árbevétellel rendelkezik, ott már tételes költségelszámolásra kell áttérni. A legkedvezőbb változás ebben a tekintetben, hogy korábban, ha valaki akár csak 1 forinttal is, de átlépte az alsó határt, akkor a teljes összegre vetítve kellett kifizetnie az adót. Most viszont már csak az adómentes sáv feletti összegre vetítve kell ezt megtenni. Mégpedig úgy, hogy ha például 11 millió forint a bevétel, akkor a 10 millió feletti 1 milliós árbevételből 10 százalékos jövedelmet feltételezünk, és ennek kell adóban megfizetni a 15 százalékát. Azaz 11 millió forint árbevétel esetén 15 ezer forint lesz az adó. És fontos leszögezni, hogy a bevételekbe nem számítanak bele a támogatások.
Kik jutnak még kedvezőbb adózási szabályokhoz?
A következő kategória az őstermelők családi gazdasága. Ez a jelenlegi közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket és a családi gazdaságokat tömörítő kategória, melynek tagjai őstermelők lehetnek. Adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi a résztvevők számával, viszont a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított értékhatárt, ami idén körülbelül 80 millió forint. Lényeges könnyítés továbbá az esetükben, hogy őstermelők családi gazdaságának vezetőjének nem kell főállású agráriusnak lennie. A jogszabály létrehoz egy harmadik, vadonatúj kategóriát, a családi mezőgazdasági társaságok, csmt-k rendszerét. Ez egy minősítés, a társasági forma – legyen szó bt.-ről vagy éppen kft.-ről – ettől még változatlan marad. A csmt cím használatához két feltételnek kell megfelelni: kizárólag mező-, erdőgazdálkodási tevékenységet, illetve ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez az adott társaság, illetve a tagok között hozzátartozói viszony vagy annak láncolata áll fenn. Ezeket a kamara megvizsgálja, majd dönt, hogy az adott társaság jogosult-e a csmt címre.
Miben áll ennek a működési formának az előnye? Mitől több egy csmt, mint egy minősítéssel nem rendelkező vállalkozás?
Ez a státusz azért érdekes, mert a családi gazdaságok vonatkozásában több jogszabály is kedvezményeket biztosít. Például ha valaki termőföldet vásárol, akkor családi gazdálkodóként elővásárlási joga van a nem családi gazdálkodóval szemben, ez a csmt esetében is így lesz. Adózási oldalról – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e csmt minősítéssel vagy sem – igyekeztünk egy olyan keretet kialakítani, aminél nem titkoltan az volt a célunk, hogy egy viszonylag magas értéket meghatározva, komoly gazdasági teljesítmény mellett is tudjunk kedvezményes adózási körülményeket biztosítani.
Miért van szükség arra, hogy ezt a formát ennyire vonzóvá tegyék? Miből fakad a kényszer?
A generációváltásból. Fontos, hogy a fiatalokat bent tartsuk az ágazatban. Ezért az adózási lehetőségeket úgy alakítottuk ki, hogy ha valaki valami újat akar csinálni, mondjuk magasabb hozzáadott értéket állítana elő, például fel akarja dolgozni azt a terméket, amit a vállalkozásában előállítottak, azt ne gátoljuk, hanem inkább ösztönözzük. Ezek olyan beruházások, amelyek megnövelik a bevételt, ezért eddig, ha valaki családi gazdálkodóként tevékenykedett, pláne ha őstermelői formában tette ezt, akkor komoly korlátokba ütközött. Nem egy esetben egy-egy beruházás azért maradt el, mert ami jött volna a réven, az elment a vámon. Most viszont az új keretek arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy magasabb intenzitású kultúrákat, feldolgozott termékeket vegyenek fel a profiljukba, adott esetben falusi turizmusban, vendéglátásban gondolkozva lépjenek előre. A kialakított adózási keretek kellően vonzók ehhez. Ha valaki bérbe adja a földjét, annak díját adóteher nélkül kaphatja meg. Ha valaki a területalapú támogatást a saját kft.-jéből vagy bt.-jéből kiveszi, azt adófizetés nélkül megteheti. Ha valaki termőföldet vásárol, és ezt a saját cégének legalább 15 évre bérbe adja, ennek az ellenértékét mindegy, hogy egy összegben fizeti ki, vagy hitelt vesz fel, és folyamatosan törleszti, ez adómentesen megtehető.
Fontos szabály, hogy ezeknek a kivéteknek az összege egy adóévben nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ilyen cég már nem a kicsik kategóriája, hanem egy versenyképes, közepes méretű gazdaság.
Forrás: origo. hu
Kép: pixabay. hu