A túltermelés korszakában fokozott figyelmet kap a szemét útja. Ennek jelentős része a vizekben landol, viszont idáig nem született átfogó tanulmány a vizekbe kerülő szemét összetételéről.

A világóceánba kerülő szemét körülbelül 80%-a műanyag. Ezt követik a fém, üveg, szövet, papír és feldolgozott fa anyagú tárgyak. A felelőtlen  gyártása az egyszer használható műanyag tárgyaknak, a gondatlan felhasználás és a nem megfelelő szemétkezelési rendszer ahhoz vezetett, hogy a természetbe jelentős mennyiségű műanyagszemét került. Emellett figyelembe véve, hogy a műanyag lebomlási ideje 20 évtől 500 évig terjed, érthető, hogy hogyan lehet a műanyag a legelterjedtebb anyag a vizekben. Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban már létrejöttek tervezetek a műanyagtermelés redukálására, ám azok többnyire csak a könnyen helyettesíthető vagy teljesen fölösleges egyszer használatos műanyagokat érintik. A tényleges változás eléréséhez azonban az összes elkerülhető műanyag-csomagolás betiltására lenne szükség.

A nyíltvízi szemét 66%-át teszi ki az óceáni tevékenység maradéka, többnyire halászhálók. Máshol azonban a vízbe kerülő szemét nagy része nem a vízi tevékenységekkel kapcsolatos, hanem a szárazföldi felhasználás után került a vizekbe, a vízi tevékenységek csupán a szemét 22%-áért felelnek. A partvonalon például az óceáni szemét az összmennyiség 11%-áért felel, míg az ételcsomagolás az összmennyiség 76%-át teszi ki.  A nyílt óceán kivételével a vizekben mindenhol az elviteles ételek műanyag-csomagolása teszi ki a szemét legnagyobb részét.

Forrás: mti.hu
Fotó: mti.hu