Az alvászavarok, vagyis a mennyiségileg és minőségileg nem megfelelő alvás gyakori panasz, egyes becslések szerint minden második magyar átesik ilyen időszakon élete során legalább egyszer. A túl kevés vagy a nem eléggé pihentető alvás az ébren töltött időre is kihat, a következő panaszok jelentkezhetnek:

• rosszabb általános közérzet
• fáradékonyság
• kimerülés
• hangulati válság
• a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenése
• a koncentrációs képesség romlása.

Az immunrendszer gyengül, csökken a citokintermelés (a cikotinek a veleszületett immunitásban és a gyulladási folyamatokban játszanak fontos szerepet), ezért kisebb a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség. A fáradtság következtében megnőtt reakcióidő miatt pedig a baleseti kockázat is jelentősen fokozódik. A tartós alváshiány megnöveli:

• a 2-es típusú cukorbetegség
• a depresszió
• a szív- és érrendszeri betegségek
• az infarktus és az agyi érkatasztrófa kockázatát is.

Mindenért a ghrelin hibás?

Az alváshiánynak a felsoroltakon kívül hosszabb távon az anyagcserére is hatása van, ugyanis megváltoztatja az éhségérzetért felelős ghrelin és a jóllakottságot jelző leptin szintjét, így felborul az éhség-jóllakottság egyensúlya.

Forrás: szimpatika.hu

Fotó: pixabay.com