Az alvási folyamatnak szerepe van az agy „huzalozására” gyermekkorban, így befolyásolva az agy érési folyamatait.

Az alváshiány nem úgy hat a gyermekek agyára, mint a felnőttekére. Míg az alvásmegvonás, felnőttek esetén az agy frontális lebenyére van hatással, addig gyermekekben, a hátsó agyi régiókban lehet változást detektálni. A késői fennmaradás után, gyermeknek és felnőttnek egyaránt szüksége van egy hosszabb mély alvásra, a regenerálódás érdekében. Ez alatt a mély alvás alatt, EEG használatával ún. lassú hullámú aktivitás mérhető. Nagyszámú elektródát elosztva a koponya felszínén meghatározható, mely régiók mutatnak nagyobb lassú hullámú aktivitást. Gyermekeknél a hátsó agyi területeken volt nagyobb aktivitás mérhető. Ebből az következik, hogy feltehetően ezek azok a területek, melyekre leginkább hatással van az alvás megvonás.

Az alváshiány az agy bizonyos területeit érintik, mely a myelin tartalommal arányos: minél nagyobb a myelin tartalom az adott agyterületen, annál inkább ki van téve az alváshiány okozta hatásoknak.

Forrás: news.noinetcafe.hu
Fotó: pixabay.com