A szapora, szabálytalan pulzus úgy mutatkozik meg az érintettnél, hogy erős, zakatoló, „rendetlenkedő” szívdobogást észlel.

A percenkénti szívverések számát számos – fizikai és pszichés – tényező befolyásolja, de minden esetben az agyunk küld „parancsot” a szívnek, hogy keményebb munkára van szüksége. Ilyenkor megnövekszik a szívverések száma, érzékelhetően kialakul a szapora pulzus, az erős szívdobogásérzés, de megjelenhet a mellkasi fájdalom vagy akár a repkedő érzés is a mellkasban.

Ez a jelenség természetes, ártatlan okok miatt is kialakulhat. Elsődlegesen ilyen a fizikai aktivitás, a mozgás. Minél intenzívebben mozgunk, annál gyorsabban kell pumpálnia a szívnek ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a megnövekedett oxigén – és tápanyagszükségletet. Ugyancsak gyors pulzus alakulhat ki pszichés stressz hatására, és ez a pozitív stresszhelyzetekre, például nagy örömre is igaz. A magas hőmérséklet és páratartalom miatt a szervezetnek szintén plusz munkát kell végeznie, hogy hűtse magát. Ugyancsak megemelheti a szívverések számát a hirtelen testhelyzetváltozás, és bizonyos hormonális változások is, mint például várandósság, menopauza. Aki drogokat fogyaszt, például kokaint vagy ecstasyt, ugyancsak számíthat a gyorsan bekövetkező erős szívdobogásra, de bizonyos gyógyszereknek is lehet ez a mellékhatása. Ezért a kivizsgálás előtt érdemes átgondolni, használunk-e asztmára elrendelt inhalátort, az orrnyálka-duzzanatot csökkentő spray-t vagy cseppet, esetleg fogyókúrás terméket.

Sokan akkor fordulnak orvoshoz, amikor nem csak gyorsnak, de szabálytalannak is érzik a pulzusukat. Ilyenkor mindenképpen utána kell járni, nem alakult-e ki a pitvarfibrilláció, ami szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, amely lehet gyors, de akár lassú is. A pitvarfibrilláció kialakulását gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, légszomj, mellkasi fájdalom, szorongás, félelemérzet kísérheti. Ez a probléma sokszor csak átmenetileg jelentkezik, de a kivizsgálás ebben az esetben is fontos, ugyanis kockázatot jelent más, súlyos betegségek szempontjából.

Fokozatosan is emelkedhet a pulzus

Bizonyos helyzetekben nem hirtelen alakul ki a szapora pulzus, hanem lassan, hosszú távon emelkedik egyre magasabbra. A lassú, tartós pulzusszám-emelkedés olyasmi, ami miatt ritkán fordulnak orvoshoz az érintettek, hiszen nem érzékelik a változást. Bár, aki rendszeresen automata vérnyomásmérővel méri a vérnyomását, az láthatja a készüléken a pulzusértékeket is, így idővel felfigyelhet az egyre nagyobb számokra.

Mindenképpen érdemes kideríteni, mi áll a jelenség hátterében, hiszen nem csak olyan, életmóddal összefüggő ok lehet, mint a nem megfelelő, egyoldalú étrend, és a mozgásszegénység, de a dohányzás, az alkoholbetegség, a droghasználat éppúgy emelheti évek alatt a nyugalmi pulzust, mint a vérnyomás problémák és bizonyos gyógyszerek is.

Az anamnézis és az eszközös vizsgálatok is fontosak

Ha valaki gyors, szabálytalan pulzus miatt érkezik kivizsgálásra, érdemes végiggondolnia a tünetei körülményeit. Kardiológiai szempontból fontos, hogy nyugalomban vagy terhelésre lép-e fel a pulzusemelkedés, hogy mely időpontban (éjszaka nyugalomban, étkezés után, stb.) jelentkezik a tünet, esetleg jelen van-e korábbi ismert betegség, vagy jelenlegi állapot, például hőemelkedés, láz, fertőzés. Sokszor nagyon összetett kivizsgálásra van szükség, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben. Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy- vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei.

Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk „csak” a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Ehhez szükség lehet többek közt nagylabor vizsgálatra, nyugalmi EKG-ra, és akár 168 óráig tartó Holter EKG-vizsgálatra, szívultrahangra, valamint további, akár más szakorvosi vizsgálatra is

Forrás: szimpatika.hu

Fotó: pixabay.com