A kerti munka elkerülhetetlen része a keletkező zöldhulladék. Akár gyümölcsfát nyesünk, akár sövényt vágunk, jelentős mennyiségű ágnyesedékkel kell számolni. Ha pedig ki kell vágni egy elöregedett fát, rengeteg ág és gally fog keletkezni. Égetni ma már sok helyen tilos – és nem is túl környezetbarát – , a zöldhulladék elszállítása pedig költséges lehet. Szerencsére van egy sokkal kézenfekvőbb és környezetkímélőbb megoldás is. Mi az? Cikkünkből megtudod!

Az ágaprítók, ágdarálók és az ezen két funkciót kombináló gépek feladata, hogy felaprítsák a kertben keletkezett zöldhulladékot. Ezzel egyfelől csökkentik a zöldhulladék térfogatát, másfelől egy remek, környezetbarát alapanyagot hoznak létre. Az aprított vagy darált ágakat, gallyakat felhasználhatod komposztálásra és mulcsolásra is. Miért jobb ez, mint az égetés?

Régen szinte mindenki elégette a kertben keletkezett zöldhulladékot, ha nem volt fatüzelésű kályhája, ahol gyújtósként használhatta volna a kiszárított gallyakat. Az égetés nagyon egyszerű megoldás, azonban cseppet sem környezetbarát, és további komoly problémákat is felvet. Kezdjük azzal, hogy a települések jelentős részén tilos, mert nyáron könnyen okozhat tüzeket az egyre gyakoribb száraz időszakokban. Ezen túl a légkörbe kerülő füst sokféle káros anyagot tartalmaz, emellett kellemetlen szaggal is jár. Gyakran előfordul, hogy az égetés során keletkező orrfacsaró füstöt átfújja a szél a szomszéd kertjébe vagy teraszára, kellemetlen perceket szerezve neki. A komposztálás és a mulcsolás tehát sok szempontból előnyösebb, mint az égetés.

Komposztálás: műtrágya helyett
A komposztálás azt jelenti, hogy a keletkezett zöldhulladékot – illetve a konyhai hulladék egy részét, pl. a meghámozott zöldségek héját – egy komposzttárolóban összegyűjtjük, ahol az természetes úton lebomlik. Ezt az úgynevezett lebontó organizmusok: baktériumok, gombák és rovarok végzik, amelyek a számukra kinyerhető táplálék után egy homogenizált, tápanyagokban gazdag végterméket hagynak hátra. Ez a komposzt a különféle műtrágyák remek alternatívája, a talajba beforgatva ásványi anyagokkal táplálja növényeinket fenntartható, környezetbarát módon.

Melyik meghajtás a legjobb?

Erre nincs egyértelmű válasz. A benzines gépek általában nagyobb teljesítménnyel bírnak, és nem kell hozzájuk áramforrás. Az elektromos modellek ezzel szemben csendesebbek, így használatuk során kevésbé zavarjuk meg a szomszédság nyugalmát, de kerülgetnünk kell a kábelt, illetve a kisebb teljesítmény is jelenthet problémát.

Az ágaprítók alapvetően ebbe a két nagy kategóriába sorolhatók. A maróhengeres vagy fogaskerekes modellek maguk húzzák be az ágakat, és nem igényelnek semmi előkészületet. Előnyük, hogy a nedvesebb gallyakkal is elbánnak. A forgókéses gépeknél le kell gallyazni az ágakat, és kézzel betolni őket a gépbe. A gallyazás után már gyorsabban lehet velük haladni, és apróbb darálék lesz a végeredmény, mint a maróhengeres modelleknél.

Forrás: colore.hu

Fotó: pixabay.com