Manapság rengetegen végeznek ülőmunkát, ami egyre több egészségügyi problémát okoz, főleg azért, mert nem mozgunk eleget a munkavégzés közben. Sajnos az ülő életmód nem is a felnőtt életben kezdődik az irodai környezetben, hanem már gyerekkorban, az iskolapadban és a számítógép előtt. Káros hatásai pedig egyre gyűlnek, fokozódnak, míg nem ott tartunk, hogy már a munkavégzésünket veszélyeztetik.
De hogyan is károsítja egészségünket az ülőmunka? Egyrészt elősegíti korunk egyik népbetegségét, az elhízást. Hiszen nem mozgunk eleget, nem égetjük azokat a kalóriákat, hanem inkább munka közben nassolunk. Emellett mozgásszervi megbetegedések is felléphetnek, hiszen az ülőmunka következtében kóros izomtónus eloszlás alakul ki a szervezetünkben. Ettől például a gerinc stabilitása is veszélybe kerül, görcsösek lehetnek a nyaki izmok és összességében romlik a testtartás is. Kialakulhat még porckorongsérv, a nyakizmok eltérései miatt pedig gyakori fejfájás is.
Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben, ezek a változások pedig idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát.
• különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik.
• De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint
• erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot.
A fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát.
A felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást (például: gyors séta vagy kerékpározás) kellene végezniük, és az ideális az lenne, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történne.
A fizikai aktivitás növelése mellett fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének:
• a megfelelő étrend,
• a dohányzásról való leszokás, valamint
• a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése.

A rendszeres sportolás mellett be kell vezetni a rendszeres szünetet is. Azt a szünetet, amelynek keretében óránként legalább 10 percre felkelünk a helyünkről, és akár csak a munkahelyen sétálunk egy kicsit, nyújtózunk, kar- és törzskörzéseket, nyújtó gyakorlatokat végzünk. Szerencsés, ha rendszeresen tudunk járni masszázsra is, vagy akár a munkahely biztosítja ezt a lehetőséget számunkra. Ezzel hatékonyan lehet oldani az izomfeszültségeket.

Nem mindegy az sem, hogy hogyan ülünk, és milyen széken tesszük ezt egész nap. Fontos, hogy a csípőnket toljuk hátra, és a hátunkat és derekunkat megfelelően támasszuk meg. És ha valami miatt közelebb kell hajolni az asztalhoz, akkor ne a nyakunkat nyújtsuk, inkább a székkel guruljunk közelebb. A szék pedig rendelkezzen jó ergonómiai kialakítással, és az egészséges anatómiai viszonyoknak megfelelő legyen.

Forrás: benu.hu
Fotó: pixabay